Nevem Székely Gyula, a Vezetéstechnika – Teszt – Tréning Bt. cégalapítója, tulajdonosa vagyok.

1975 óta vezetek, és tizenkét éve dolgozom a szakmában, mint vezetéstechnikai tréner, instruktor.

A Hungaroringen kezdtem a szakmát, az ország első erre a célra épített Tanpályáján. Öt és fél év után léptem tovább, majd 2004-ben hoztam létre saját cégemet, azzal a céllal, hogy hazánkban először, német minták alapján, civilek számára elérhető áron tudjak saját szakmai elképzeléseim szerint közepes és nagysebességű tréningeket tartani autóvezetők számára.

Kemény munkával megszerzett tapasztalataimat, sajátos egyedi módszerek felhasználásával próbálom meg átadni, azon autóvezetők számára, akik szeretnének biztonságosabban, defenzívebben, precízebben, okosabban vezetni. Azon dolgozom, hogy kevesebb embert veszítsünk el értelmetlenül az utakon. Hivatásomul választottam ezt a munkát, és azt gondolom, azon kevés ember közé tartozom, aki megtalálta helyét és feladatát e rohanó világunkban. Embert próbáló dolog amit csinálok, kellő alázattal, kitartással, és elhivatottsággal. Nem az a típus vagyok, akinek papírjai vannak, hanem az, aki komolyan gondolja. Csak az elvégzett munkában hiszek.

Saját elképzeléseim, és a rendelkezésemre álló erőforrások felhasználásával a tököli repülőtér területén öt évvel ezelőtt létrehoztam a Vezetéstechnikai Képzési Központot.

A hazai piacon mindig is törekedtem arra, hogy az ár-érték arányt, és a szakmai színvonalat tekintve a cégek között a legjobb tudjak lenni szolgáltatóként. Évente 1300-1500 vezetővel találkozom a pályán, illetve a tesztvezetéseken, és további 6-800 fővel az elméleti képzéseken. Ez évi 140-150 tréningnapot jelent, közepes sebességű tréningek formájában, -15, és +40 fokban is.

2010-ben az a megtiszteltetés ért, hogy már másodszor, trénerként részese lehettem a Porsche World Roadshow hazai rendezvénysorozatának. A gyári instruktorokkal, tehát a legjobbakkal dolgozhattam együtt, hat napon át. A rendezvény a reptéren került lebonyolításra, és érintette az általam naponta használt területeket is.

A cégalapítás óta, kemény munkával eltelt hat év azt bizonyította, jól tettem, hogy nem vártam az állam felébredő valós felelősségérzetére, vagy arra a befektetőre, aki százmilliókat, vagy milliárdokat áldozna egy rendkívül hosszú idő alatt megtérülő új pálya megépítésére. Elindultam saját erőmből, azzal a meggyőződéssel, hogy tudom, jó úton járok, és az eredményeknek előbb utóbb ezt igazolnia kell.

A 2004 óta végzett következetes, szigorú, állandó fejlődést szem előtt tartó munka eredménye, hogy egyre több éves keretszerződéssel lekötött tréninget tartunk, hiszen a munkáltatók befektetésnek tekintik a képzést, ami a későbbiek során megtérülhet.

Annak idején nekem szerencsém volt, és olyan családban nőttem fel, olyan mintákat láthattam, mint azt gondolom kevesen. Olyan példaképeket tudtam választani, akik a legjobbak voltak abban, amit egyébként is szívvel lélekkel végeztek. Az élet igazolta vissza emberségüket.

Részben innen tudok erőt meríteni, és az élen haladni, és talán másoknak is utat mutatni.
Ez felelősség, ami vagy maga alá gyűr, vagy megerősít. Mint az élet, egyszer a tenyerén hord, aztán csak egyszer összemorzsol.

Azt gondolom félni nem szabad, inkább a félelemből csináljunk hajóanyagot, és az autót, mint eszközt ismerjük meg, tapasztaljuk meg hol vannak a kezelhetőségének határai, és hol vannak személyes teljesítőképességünk határai. Ez lehet a megoldás arra, hogy adott helyzetben helyesen döntsünk, és cselekedjünk.

1998 óta azon dolgozom minden nap, hogy a
„Tegnap útjain, már a holnap autójával közlekedő ma emberei közül, ne veszítsünk el senkit értelmetlenül”